Olyan hazai esettanulmányokat mutat be, ahol a szociális és a természeti kérdéseket együtt kezelik.

Már a Riói Környezet és Fejlődés Világkonferencián felmerült, hogy a szegényebb országok csak akkor tudnak környezetbarát módon élni és környezetbarát fejlődési modellt követni, hogyha a fejlődési kérdést és a szociális problémát összekötik a környezeti kérdésekkel. Így aztán a johannesburgi 2002. évi Fenntartható Fejlődés Világkonferencián a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a szociális szempontok Ez a válogatás valójában ezt a trendet követi –számolt be Éri Vilma, közgazdász, a Környezettudományi Központ igazgatója. - A kötetben jó néhány esettanulmány van, például a IX. kerületi híres, vagy hírhedt dzsumbujnak a kérdése. Hogyan lehet egy ilyen közösségben egyáltalán fenntarthatóságról beszélni? - A szegénység, munkanélküliség jellemző és ugyanakkor egy élhető, szebb, egészségesebb környezetet is ki kellene alakítani megfelelő viszonyokkal. A megoldás kulcsát abban látják, hogy ezt a telepet, mint ilyen gettót fel kell számolni. Amíg ezek az emberek egymás környezetében élnek, megnehezedik számukra az integráció. A megoldás kulcsa az lesz, hogy nekik máshol kell lakóhelyet, munkahelyet találni. Ezt az egymásra káros együtthatást és együttélést fel kell számolni. Egy másik tanulmány Nagykörüről szól, ez egy Tisza menti falu, ahol újra kezdték az ártéri gazdálkodást. Viszont annál sokrétűbb. Valójában nem fenntartható fejlődési programnak indult. Hanem, hogy létezik egy falu, ahol munkanélküliség van. Szolnokra való bejárás egyesek számára megoldást jelentett, másoknak nem. Megpróbáltak helyi varrodát építeni, a helyi turizmust fellendíteni és eljutottak ahhoz, hogy ez mind alkalmi segítség és önmagában kevés. Rájöttek, hogy a jövő számukra az ártéri gazdálkodás felújításában van. Modell szinten valósult meg náluk. Többféle program együttes hatásából, együttes cselekvéséből áll össze a Nagykörüi Fejlesztési Program. Benne van a WWF Magyarországnak a szürke marha telepe, amelyben génmegőrzési programot folytatnak és reménykednek abban, hogy ez gazdálkodási formává válik a helyiek számára. Létezik egy cseresznyés, ami az ártéri viszonyok között igen jól terem és megpróbálják a régi kubikgödröket a fokgazdálkodásnak megfelelő módon hasznosítani.

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=145375&rid=eFlUTQ==