|
Térképen az élővilág
2005.07.05. 06:34
Hatalmas feladattal végeztek a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) szakemberei.
Az igazgatóság kezelése alatt álló terület kiválasztott részeit apró négyzetekre osztva, ezek mindegyikét feltérképezték, állapotát, élővilágát rögzítették. A szakmai nyelv ezt a programot Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer néven futtatta végig.
 |
| Monitorozott terület a Jakab-hegyen is van | Az élővilág, a különböző élőhelyek megőrzése ma már mindenki számára egyértelműen fontos. Ám az ilyen kifejezésekkel, mint például a nemzeti biodiverzitás, vagy éppen a monitorizálás, sokan nincsenek tisztában.
– Az utóbbi azt jelenti, hogy valamilyen kiszemelt élőlénycsoport, vagy élőlényegyüttes kiválasztott tulajdonságát rendszeresen, mindig azonos módszerrel megvizsgáljuk. Ezek eredményeinek összehasonlításával lehet megállapítani, hogy történt-e változás, ez milyen irányú, illetve milyen gyors a folyamat. A monitorozó rendszert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala 1998 óta működteti, élőhelyek és több tucat élőlénycsoport rendszeres ellenőrzése érdekében. Ami a biodiverzitást – az élőlények sokféleségét – érinti, lényegét egy példával világítanám meg: egy adott területen lehet sok növényegyed (mondjuk egy búzatáblán), de ha ezek kevés fajhoz tartoznak, akkor ezt a sokféleséget kicsinek mondhatjuk. Ugyanakkor egy hegyi réten sokkal kevesebb növény boríthatja a felszínt, mégis egy virágos, sokszínű réttel találkozunk, számos növényfajra lelhetünk, vagyis ennek sokfélesége biztosan nagyobb – kaptuk a tájékoztatást Horváthné Buchert Esztertől, a DDNPI sajtóreferensétől.
 |
| A Dráva élővilágát folyamatosan figyelemmel kísérik Fotó: L. P. |
A monitorozó rendszer egyik fontos programja az élőhely-térképezés. A DDNPI területén 18, egyenként 5x5 kilométeres, természetvédelmi szempontból fontos területet jelöltek ki, közöttük Baranyában a Zengőn, a Jakab-hegyen, Szársomlyón, a Zselicben és Cún–Szaporcánál. A felmérésükkel többéves munka eredményeként végeztek, az úgynevezett alapállapotot mindenhol rögzítették. A jelen szakemberei az elődökre is támaszkodtak, mert például felhasználtak az újak mellett akár 50 éves légi felvételeket, vagy másfél száz évvel ezelőtt készült katonai térképeket is, s ez igen érdekes összehasonlításokra adott lehetőséget.
A térképezést 8-10 évenként megismétlik, felmérve a változásokat. Azt lehet előzetesen mondani, minél nagyobb egy-egy élőhelyen, réten, erdőben, tóban az élőlények sokfélesége, annál jobban ellenállnak a kedvezőtlen hatásoknak.
http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2005-07-04&r=2319&c=417578
|