|
A leletek, melyek 50 millió évvel idősebbek, mint a legöregebb afrikai halfosszília segíthetnek kitölteni azon hiányzó űrt, melyet a korai halak evolúciója mutat. A nyolc fosszilis minta első leletét 1994-ben találták meg, akkor a Nelson nevet kapta az akkor újonnan megválasztott elnökről. A kutatást angol-dél-afrikai csapat végezte.
A kutatók szerint az új leletek az eddigi legizgalmasabbak. Az emberek csodálkozhatnak, honnan tudják a kutatók, hogy halakról van szó, amikor sem csont, sem fog nincs, amivel azonosítani lehetne őket. A válasz azért, mert ezek a kivételesen jó állapotban fennmaradt maradványok lehetővé teszik, hogy a kutatók felismerjék a szemeket, pikkelyeket és még az állatok máját is. Az agyagpalában lévő lelet igen halovány, ám tiszta és megfigyelhető.
A kutatócsapat 15 éve ás a Cedarberg-hegyekben, Dél-Afrikában. Nelson felfedezése után még 11 évet kellett várniuk, mire megtalálták ezen leletet, mely azonnali sikert jelentett. Az állatok egy olyan korban éltek, amikor Afrika még bőven a jégkorszakban leledzett, és mielőtt az állatok kolonizálták volna a szárazföldet. A csapat szerint nagyon sekély vízben éltek, melyet a jégtakaróból kiolvadó víz táplált.
Bár a kutatók még mindig a fosszíliák elemzésének korai fázisában vannak, úgy vélik, hogy a halak úszó dögevők lehettek. Mivel nincsenek fogaik, ragadozók nem lehettek. Viszont a törmelékek felszippantásához érthettek. Emellett a kutatók biztosak benne, hogy a lények tudtak úszni. Az üledék környezet ugyanis változatlan maradt, így az állatok a fenekén éltek.
Richard Aldridge kutató azt reméli, hogy az új fosszíliák segítenek befoltozni azon fehér lyukakat, melyek a halak evolúcióját jellemzik. A maradvány megerősíti, hogy a halak evolúciója lépésszerűen ment végbe. A számos jellegzetességek, melyek egy halat alkotnak nem egyszerre jelennek meg, az evolúciós idő szerint, lépésről-lépésre alakulnak ki.
Nelson és a többiek nem a legősibb halmaradványok, amiket eddig találtak. Fosszilizálódott halat találtak már Kínában a kilencvenes évek elején, ráadásul az a maradvány körülbelül 530 millió évvel ezelőtt élt. A 450 millió éves, újonnan talált halmaradványok azért is érdekesek, mert Aldridge szerint tökéletesen megvétózzák azon elméletet, miszerint a halak főleg északon fejlődtek ki. |
Egy ősi hal maradványaira - melyek legalább 450 millió évesek, amikor a lénynek még sem csontja sem fogazata nem volt - bukkantak Dél-Afrikában 
