A tisztítóműhöz - amely leginkább egy nyárfaerdőre hasonlít majd - a falu újonnan kiépülő csatornahálózata kapcsolódik, és a szennyvízdíj - a csekély működési költségeknek köszönhetően - lényegesen alacsonyabb lesz, mint bárhol másutt az országban.

A természetes szennyvíztisztítókban növényekkel (többnyire náddal vagy sással, ritkábban fás szárúakkal) végzik a szennyvízkezelést. Tenken egy 5,6 hektáros, alulról dréncsövekkel behálózott földterületen működik majd a tisztító. A csövek fölé nyárfákat ültetnek, ezek végzik a szennyező anyagok lebontását vagy megkötését.

A csatornahálózatban összegyűjtött folyékony kommunális hulladék először egy iszapülepítőbe kerül, itt választják le a darabos összetevőket. A szennyvizet a fák gyökérzónájához vezetik, ahol a biológiai tisztítás végbemegy. Az ültetvény az 1300 lakosú település teljes "termését" feldolgozza majd. A tisztító kialakítása 93 millió forintba kerül (ehhez 56 millió forintos támogatást nyertek a környezetvédelmi minisztérium pályázatán), a csatornázás költsége pedig további 360 millió forint. A szaktárca szakértője szerint egy ekkora település szennyvízkezelésének a megoldása hagyományos módszerekkel (a csatornaépítés, a csatlakozás kiépítése egy regionális tisztítóüzemhez a szükséges szivattyúkkal és más műtárgyakkal) mindenképpen milliárdos nagyságrendű lenne. A gyökérzónás tisztító üzemeltetése is olcsóbb: átlagosan 50 százalékkal kerül kevesebbe, mint az általánosan elterjedt háromlépcsős nagyüzemi tisztítás.

A szakirodalom szerint elsősorban a 2000 fősnél kisebb, illetve a tisztítóművektől távoli településeken kifizetődő gyökérzónás szennyvíztisztítókat építeni. Magyarországon már működnek hasonló létesítmények, főként lakóingatlanok, élelmiszer-ipari üzemek, illetve kisebb településrészek ellátására.

http://www.nol.hu/cikk/360112/