Robert Pruitt

A következtetés a növényi evolúció több alapszabályának is ellentmond. Ezek egy osztrák szerzetes, Gregor Mendel nevéhez fűződnek, és az 1800-as évek közepe óta véglegesnek tekinti a tudományos társadalom. Mendel kezdetben borsóval kísérletezett, ekkor figyelte meg, hogy a jellemvonások generációról generációra öröklődnek. A mendeli genetika lett az alapja mind a terménykeresztezésnek, mind a sejt mutációk és az öröklődés tanításának.

A Purdue kísérletében a kutatók megfigyelték, hogy egy zsázsa időnként kijavítja azt a genetikai kódot, amit hibás szüleitől örökölt, és úgy növekszik mint nagyszülei, vagy más hibátlan ősei. "Ez azt jelenti, hogy az öröklés sokkal rugalmasabban mehet végbe, mint azt korábban feltételeztük" - mondta Robert Pruitt, a tanulmány szerzője.

A kísérletben a Purdue kutatói azt vették észre, hogy a két mutáns, úgynevezett "hothead" gént örökölt zsázsa palánták 10 százaléka nem hoz olyan torz virágokat, mint sérült szüleik. Ehelyett ugyanolyan kis fehér virágokat bontanak, mint nagyszüleik, melyek nem hordozták a mutáns géneket, így azok mindössze egy generációban jelentek meg. Úgy tűnik a növény megtart egy másolatot a nagyszülők genetikai kódjából, amit fel is használt normális fejlődése érdekében.

Mindeddig azonban Pruitt csapata nem találta meg azt a sablont a növények DNS-ében vagy kromoszómáiban, ahol a genetikai információ eltárolódik, és így azt sem tudták megállapítani, vajon egy bizonyos gén hajtja-e végre a normális DNS visszaállítását. Ezek megfejtéséhez további kutatómunka szükséges, fűzte hozzá Pruitt.

A tudósok szerint a felfedezés felveti azt a kérdést, vajon az ember is rendelkezik-e hasonló potenciállal a genetikai hibák kikerülésére vagy akár kijavítására, bár sietve hozzátették, hogy a genetikai javításokért felelős fehérjék a növényeknél mások lehetnek, mint az embereknél. Az emberek és más emlősök nem hordoznak hothead gént, így ha a folyamat bekövetkezhet magasabb szintű organizmusokban, akkor valami másnak kell kiváltania, vélekedett Pruitt. A kísérlet részleteiről a Nature új számában olvashatunk.

http://www.sg.hu/cikk.php?cid=36198