Az erőteljes lehűlés, az ónos eső és a váratlanul gyors felmelegedés aggodalommal tölti el a gazdákat: vajon az őszi vetés miként vészelte át a leghidegebb napokat? A gazdaságokban persze azért nem állt le teljesen az élet; a napokban újra benépesültek a gépműhelyek.

– A hideg miatt a repce négy-öt százaléka is károsodhatott Somogyban – közölte Tóth István, a talajvédelmi igazgatóság igazgatója.
– A többi őszi vetésűnél is előfordulhatnak gondok. Több okból sem igazán kedvező a helyzet. A tél felén már túl vagyunk, ám a földekről eddig hiányzott a biztonságot nyújtó vastag hótakaró.

Mészáros József, az agrárkamara titkára szerint idén is hajszálon múlik a siker. A termelőknek hiába van bombabiztos ötletük a természeti csapások ellen, a hosszan tartó hideghullám borzalmas veszteségeket okozhat.

– A repcénél már látszik a kár – ismerte el Tar Attila, a toponári mezőgazdasági zrt. igazgatója. – Kisebb mértékű fagyást tapasztaltunk. A környéken mínusz 14-15 Celsius fokra süllyedt a hőmérséklet, két-három napon át farkasordító hideg volt.
Ezután megenyhült az idő, majd az ónos eső után jégpáncél fedte be a határt.

Túl gyakori időjárás változás – a toponári gazdák dermesztő hangulata részben ezzel magyarázható. A búzával sem igazán szerencsések. A csapadékos, jeges napok után 8-10 hektáron kisebb-nagyobb vízfoltok jelentek meg. Ezt Toponár, Zimány és Répáspuszta közelében fedezték fel, számolt be az igazgató. Nagy része elszivárgott, ám ahol tartósan megmarad, ott kipusztulhat a gabona. Hollósy László, a földművelésügyi igazgatóság igazgató-helyettese szerint Somogy más területein, így Kadarkút, Lábod és Homokszentgyörgy térségében is kisebb károk keletkezhettek.

Varga Gábor, a somogyi agrárszakigazgatási hivatal főigazgatója is úgy látja: a január nem volt túlságosan kegyes a termelőkhöz. Veszteségekről még nem kapott bejelentést a hivatalunk – jegyezte meg. – Annak ellenére, hogy a fagyzugos területeken a kalászosok egy részét károsította a változékony időjárás.

Lackovics Sándor, a magyaratádi szövetkezet vezetője amondó: aki mély fekvésű területen gazdálkodik, annak hevesen ver a szíve. Ezeken a helyeken jóval nagyobb a kockázat, mint máshol. Még van néhány hét a bizakodásra – mondta. – Február közepén majd meglátjuk, hogy milyen telünk volt. Addig még a becsléssel is csak idegesíti magát az ember. Ám az is igaz: a remény hal meg utoljára.

Kivédenék a kifagyást

Átlagos téli időjárás legyen: ez a termelők nagy vágya. Szakemberek azt mondják: a kívánatos januári csapadékmennyiség 40-45 milliméter. Az optimális, ha minél nagyobb területet fed be az egyenletes hótakaró, s a havi átlagos hőmérséklet nulla és mínusz 1-2 fok között alakul. Ilyenkor a napfényes órák száma négy és félszer kevesebb, mint júliusban. A mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban azt mondták: az a jó, ha minél ritkábban van szélsőséges hideg és meleg időjárás. A változékony napok könnyen ki- vagy felfagyást okozhatnak a vetésben.







http://www.sonline.hu/cikk/206669

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés