A vörös vércsék budapesti jelenléte valószínűleg a messzi régmúltba nyúlik vissza. Amikor az első tornyok felépültek a városban, a szemfüles madarak hamar észrevették a sziklapárkányra, üregre emlékeztető épületrészeket, amelyek költésre alkalmasak voltak. Egyre nagyobb paloták épültek szoborfülkékkel és zegzugos, bonyolult díszítésekkel, mindmegannyi potenciális fészkelőhely. Napjainkban a legismertebb műemléképületeken e helyeket alig látható hálóval védik a galambok ellen, ezáltal a vércséket is kizárják az évtizedekig használt fészkekből, például a Nemzeti Múzeumon. Keletkeznek azonban más üregek, elhagyott ipari épületeken, romladozó sokemeletes lakóházak tetőszélein vagy építkezéseken. Utóbbiakon a költés kezdetén még kiválónak tűnő falüreg a költés kellős közepén váratlanul lezárulhat, megpecsételve a fiókák sorsát. Egy ilyen helyzetben mentett meg bejelentésével egy szemfüles gyeses anyuka tavaly hat vércsefiókát egy Kondorosi úton épülő házon.

A több tucatnyi budapesti vércsepár sorsát figyelve az MME hat intézménynek javasolta a fészek kamerás megfigyelését és a költési folyamat bemutatását a világhálón. Ez a hazai madarászat történetében először a Semilab Rt. és a T-Mobile segítségével sikerült két helyen. Az MME oldalán a T-Mobile Száva utcai tornyán lévő, sok év óta használt vércsefészek látható, amely 80 méteres magasságával valószínűleg a legmagasabb budapesti vércse fészek. Ehhez hasonló még a Főtáv óbudai kéményén található.

Az elérhetetlen magasságú megközelíthetetlen fészkek titkai most az MME weboldalán mindenki számára megfigyelhetőek. A vércsék légi mutatványai a magasban most kiegészülnek a kotlás hosszú, monoton képeivel és a fiókanevelés mozgalmas eseményeivel.

A költés kritikus szakasza június végén, július elején a kirepülés. Sok fióka hal éhen vagy lesz a macskák, kutyák áldozata, mert a földre esett, repülni még alig tudó madarat az emberek közelsége miatt a szülők nem merik etetni. Ilyenkor leghelyesebb a fészek közelében magas helyre tenni őket, vagy az MME szakembereitől segítséget kérni.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7224&PHPSESSID=25c4af1c6c151ab9a70cc9c1c84e51f0