Általában jól kötődtek a csonthéjas gyümölcsök, az időjárás azonban nemcsak ennek kedvezett, hanem a monília fertőzését is elősegítette. Ennek köszönhető, hogy a nem, vagy késve kezelt ültetvényekben, kiskertekben, út menti fákon, főképpen kajszin és meggyen megjelentek a károsítás tünetei. Az elszáradt, lógó virágok mellett egész hajtások, vesszők gyors hervadását, pusztulását láthatjuk.

Az előbbiekben bemutatott kép sok helyen látható, éppen ez indokolja, hogy vizsgáljuk meg fáinkat, s mentsük a még menthető részeket. Ennek módja a fertőzött részek levágása, kis szakasz egészséges résszel. Hasonlóan súlyos tüneteket okoz helyenként az őszibarack tafrinás levélfodrosodás betegsége is. Különösen kedvezett neki az április utolsó napjaiban megérkezett lehűlés, gyakori csapadékkal. A fák később le fogják dobni a beteg, torz levélzetet, de –kellő türelemmel- mi magunk is megtehetjük ezt, ezzel is elősegítve a lombozat megújulását. Még mindig érdemes kaptán, vagy difenokonazol, vagy dithianon hatóanyag tartalmú készítményekkel permetezni, igaz ez a már megfertőződött leveleket nem menti meg, de az újak fertőződését megelőzhetjük, s ez is siker. Az almafélék betegségeiről korábban már beszéltünk, de épp itt az ideje, hogy a kártevőket is áttekintsük röviden. Tavaly a csapadékos időjárás következtében kisebb kárt okoztak a kártevők, s ebből arra következtettünk, hogy az idei fellépésük kisebb mértékű lesz, legalábbis a kezdeti időszakban. Úgy tűnik, hogy a valóság megcáfolja ezt a várakozást. Az almapirosító levéltetű a kis levelek megjelenésével egy időben megkezdte szívogatását, (a ribizke levélpirosító levéltetűje hasonlóan korán megjelent). Azóta felszaporodásuk tart, s társult hozzá a zöld alma-levéltetű, első kolóniái az ország déli részein megjelentek. A várthoz képest korábban jelent meg a piros gyümölcsfa takácsatka, kedvező időjárásban gyorsan felszaporodik. Levéltetvek ellen sok hatékony készítmény létezik, de kevesebb a szabad forgalmú. Ilyenek a foszalon és a tiametoxam hatóanyagú készítmények. Április utolsó napjaiban jelentek meg a levélaknázó molyok, elsőként az almalevél aknázómoly, amit rövid időn belül követett az almalevél sátorosmoly repülése, s közel egy időben megjelent a lombosfa-fehérmoly is. A sodrómolyok egyes gyümölcsösökben nagyobb számban károsítanak. Május első napjaiban megkezdődött az almamoly rajzása is, május közepe után várható a kikelt hernyók megjelenése, de ezt helyi szex-feromon csapdás megfigyeléssel, illetve az alkonyati hőmérséklet követése útján kell pontosítani. A védekezés kulcskérdése a jó időzítés. A molyok ellen több hatóanyagcsoport tagjaiból választhatunk. Jó időzítéssel –a lárvakelés kezdetére a levélfelületen legyen a vegyszer- a piretroidok is megoldást adnak. Választhatunk a foszforsavészterek közül is, környezetkímélő hatóanyagok a kitinszintézis gátlók, illetve a Bacillus thuringiensis spóraszuszpenziót tartalmazó készítmények. Körtében a körte levélbolhák kelése április utolsó napjaiban tömegessé vált, a lárvák 1-3 stádiumúak, egyre több helyen tapasztalható a szivarsodró eszelény betelepedése, károsítása.

A csonthéjasokban megjelentek a levéltetvek, a kolóniák egyre gyarapodnak, párás meleg időben komoly kártétel fenyeget. A védekezések időzítésénél figyelembe kell venni, hogy ezek a gyümölcsök korán érnek, a felhasznált készítmény élelmezés-egészségügyi várakozási ideje ne akadályozza a szüretet. A gyümölcsmolyok közül évek óta megfigyelhető a keleti gyümölcsmoly térhódítása a barackmollyal szemben, április végétől rajzik. A védekezés időzítéséhez nélkülözhetetlen a szex-feromon csapdás megfigyelés. A szilva virágzása május első dekádjában fejeződik be, a szilvamoly rajzása már tart, időben védekezzünk károsítása ellen.

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=180976&rid=PWtqTQ==