Valóra válhat a lusta kertészek álma, a pázsit, amit sohasem kell nyírni, mégis örökké kicsi és zöld marad: amerikai biológusok szerint közel az idő, amikor a hormonháztartást befolyásolva szabályozni lehet a növények méretét és termését.

Joanne Chory, a Howard Hughes Medical Institute kutatója arról számolt be a Nature című amerikai tudományos folyóirat májusi első számában, hogy kezd körvonalazódni az a mechanizmus, ahogy a brasszinoszteroidoknak nevezett növényi hormonok szabályozzák a növényi géneket. Ezek a gének szabályozzák a növekedést, a kifejlődést és az évszak végén bekövetkező hervadást.

Amikor a tudósok keresni kezdték, mindenféle növényi szövetben - magban, virágban, gyökérben, levélben, csírában, virágporban és hajtásban - találtak a brasszinoszteroid családba tartozó hormonokat. A hormonok nélkül a növények törpék maradnak, nem nő meg az erezetük és a gyökerük, s terméketlenek lesznek. Kevés brasszinoszteroid esetén a dohány például csak arasznyi törpévé fejlődik, viszont nem fonnyadnak a levelei. A szokásos brasszinoszteroid hormonszintek mellett ellenben majd kétméteresre megnő, és a levelei egy idő után száradni kezdenek.

A szteroid bioszintetikus enzimek nagyon régen, még a növények és az állatok szétválása előtt, kb. 1 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki, s azóta a mechanizmus megőrződött. A tudományos felfedezések a nyírásra csak ritkán szoruló gyepen kívül hatékonyabb mezőgazdasági növényekhez, kevesebb energia befektetés mellet is nagyobb termést hozó rizshez, búzához, szójababhoz vagy kukoricához is elvezethetnek - áll a Howard Hughes Medical Institute sajtóközleményében.

http://www.hirado.hu/cikk.php?id=115168