A génkezelt élelmiszerek és növények ellen felkorbácsolódott érzelmeknek persze az is az oka, hogy az eljárás tudományos vita tárgya is egyben. Az új technológia gyorsan terjed, ezért a vita ismét fellángolt, a parlament pedig februárban hoz törvényt a génmódosított élelmiszerekről.

Györgyei János, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Növénybiológiai Intézetének igazgatóhelyettese: - Mielőtt a piacra kerül egy génmódosított növény vetőmagja, a kutatók már mintegy egy évtizeddel előtte azonosítanak egy gént, és megvizsgálják a tulajdonságait. Rájönnek, hogy ez valamilyen módon hasznosítható a mezőgazdaságban, és ezt a gént a megfelelő formában, a szükséges egyéb DNS-szakaszokkal kiegészítve beviszik egy növényi sejtbe. Ebből a sejtből kinevelik az egészséges, ép, kifejlett, virágzó növényt, és ennek a magját adják aztán tovább a nemesítőknek, akik a szokásos nemesítési folyamat során ezt a génmódosítással létrehozott növényt, illetve ennek az utódait összekeresztezik a szokásos módon termesztett fajtákkal, és ezzel már a módosított gént is tartalmazó új nemesített fajtát hoznak létre.

– Lehetséges az, hogy egy növény génjét kombinálják egy állat génjével?

- Lehet ilyet csinálni. A legegyszerűbb baktériumoktól kezdve a legmagasabb rendű szervezetekig - emberekig - ugyanazokból az alap építőkövekből összeálló DNS-molekula az örökítő anyaga az élőlényeknek. Tehát ezek a DNS-részletek, génrészletek egymással kombinálhatók.

– A növényi és az állati gének keresztezése normális dolog? Ennek mi az eredménye?

- Az én szememben ez normális dolog. Az alapvető életfolyamatok szempontjából sokszor teljesen mindegy, hogy növényi vagy állati sejtről van szó. Tehát az, hogy egy állatból származó gént beépítünk egy növényi sejtbe, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy bármiféle állati tulajdonságai lesznek az így létrehozott növénynek.

– Miért félnek az emberek attól, hogy az ön által említett génmódosított vetőmagok a piacra kerülnek? Mi az igazság?

- Az igazság mindig bonyolult, és az emberek többsége szerintem azért fél, mert nem ismeri a géntechnológiát.

– Lehet hallani, hogy a génmódosított élelmiszerek egyáltalán nem jelentenek semmiféle veszélyt az ember egészségére, de azt is halljuk, hogy beláthatatlan következményei lesznek a génmódosított élelmiszerek fogyasztásának…

- Nem az a kérdés, hogy a génmódosításnak, mint technológiának, illetve az általa létrehozott génmódosított növényeknek van-e kockázatuk vagy nincs. A kérdés az, hogy mekkora ez a kockázat, és hogy milyen haszonnal szemben lehet, vagy nem szabad vállalni ezt a kockázatot.

– Tehát nem vitás, hogy van kockázat?

- Nem vitás, hogy feltételezhetünk kockázatokat, és ezeket a kockázatokat meg kell vizsgálni. Az eddigi eredmények szerint nincs olyan kockázat, ami tényleges veszélyt jelentene.

– Milyen kockázatokat találtak?

- Elenyésző kockázat például, hogy a génmódosított olajrepce esetében kis gyakorisággal előfordulhat, hogy a termesztett olajrepcének és a vele hasonló környezetben élő vadrepce gyomnak az összekereszteződésével létrejön egy hibrid, ami esetleg szintúgy hordozza a gyomirtószer-rezisztencia gént. Ebből a zöldszervezetek arra következtetnek, hogy létrejött a „szupergyom”, ami veszélyezteti a világot. Ez biztos, hogy nem igaz. Ez ugyanolyan kockázat, mint az egyéb gyomirtó-rezisztens gyomok kialakulása a szántóföldeken, amire évtizedek óta van példa. Tehát míg az egyik oldal azt állítja, hogy innentől kezdve itt a világvége, mert tönkretettük a földnek az ökológiáját, a másik oldal azt mondja, hogy ez egy ugyanolyan szakmai kérdés, mint az egyéb gyomokkal szembeni védekezés.

– A génmódosított növényeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatását meg tudták-e vizsgálni?

- Több mint tíz éve vannak tapasztalatok génmódosított terményekkel kapcsolatban, és olyan vizsgálati eredményről, ami bármiféle ehhez köthető kóros emberi elváltozást kimutatott volna, nem tudok.

– Tíz-tizenöt év tapasztalata elegendő-e a kutatók számára, hogy felelősséggel kijelenthessék, hogy ezeknek az élelmiszereknek van létjogosultságuk a hétköznapi életben?

- Igen, van létjogosultságuk. Az ilyen növényeket értelmesen, célszerűen kell használni. Tehát például a bogár-rezisztens kukoricafajtát ott érdemes használni, ahol a kukoricabogár kártétele jelentős probléma. Biztosítani kell, hogy mind a bio-termesztés, mind a génmódosított növények termesztése, mind a hagyományos nagyüzemi, illetve farmergazdálkodás egymás mellett létezhessen. Ha homokba dugjuk a fejünket, és sokáig elzárkózunk ettől a technológiától, akkor egyszerűen le fogunk maradni. Egyre szélesebb körben, egyre több ország használja ezeket, egyszerűen, mert a termesztők úgy találják, hogy ez nekik jó.

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=166933&rid=PVl6Tg==