A növényeknek, a világ legsokszínűbb ökoszisztémáiban sincs sok esélyük arra, hogy a teljes pollenkészletet megkapják a sikeres szaporodáshoz. Az még a kutatóknak sem világos, hogy vajon a kevesebb-jobb pollenizáció elve új, vagy az csak egy olyan kihívás, mellyel a növényeknek szembe kell nézniük.

A kutatók mintegy 482 tanulmányt elemeztek ki, melyek során 241 vadon élő növényfajt vettek górcső alá 1981-tól, ráadásul az Antarktisz kivételével minden kontinensről. A legtöbb növény a jelek szerint nem kap elég pollent a megfelelő szaporodáshoz. A probléma különösen azokon a területeken észlelhető, ahol a igen nagy a fajok sokszínűsége, és a megtermékenyítést végző egyedek igen nagy számban fordulnak elő, ezért erős a verseny.

A globális séma azt sugallja, hogy a növényfajok az ilyen gazdag régiókban jelentősen kevesebb gyümölcsöt termelnek, mivel nem megfelelő a beporzás. A legtöbb növény a rovarokra számít a pollenek szállításában. Az amerikai kutatócsapat azonban rájött, hogy az olyan területeken, ahol igen erős a verseny az egyes egyedek és a fajok között, a legtöbb növény nem képes elegendő pollent begyűjteni a sikeres szaporodáshoz. Ha a növények nem maradnak életben, akkor az állatoknak sincs esélyük.

A kutatók azt nem tudják, hogy mindez új problémát jelent-e, mely a madarak, méhek és egyéb beporzó fajok számában bekövetkezett rövidebb távú hanyatlásnak köszönhető, vagy krónikus probléma, mely több millió éve fennáll.

A kutatók szerint a megfigyelések mindenképpen aggasztóak, mivel a fajokban gazdag területeken a fajok egyszerre két kihívással szembesülnek, a kihalás növekvő rizikójával - ezen az élőhelyek csökkenését kell érteni, mely főleg a trópusokon jellemző -, valamint a beporzó fajok csökkent aktivitásával.

http://www.hirado.hu/cikk.php?id=88289